Kultúrkapcsok

kulturális és a civil diplomácia szerepe a magyar–kínai kapcsolatokban

匈牙利－中国关系中的文化和民间外交的作用

Absztrakt

A tanulmány célja, hogy magyar szemszögből vizsgálja a kulturális és civil diplomácia szerepét és jelentőségét, bemutasson néhányat az állami és civil szereplők közül, és ízelítőt adjon a magyar–kínai kulturális kapcsolatok 75 éves történetéből. A téma szerteágazó és hiánypótló. Eredményes projektek, működő kezdeményezések példázzák a kulturális és civil együttműködések hozzáadott értékét a kétoldalú kapcsolatokhoz, és bemutatják, hogyan alakulnak maradandó interkulturális együttműködések. Sikeres példa, hogyan lett országmárka a sanghaji magyar építész, Hudec örökségéből. Kiderül, hogy a Magyar–Kínai Baráti Társaság jelentős civil szereplőként hogyan tudja ösztönözni a cserekapcsolatokat és tekintélyt adni a kulturális bemutatkozásoknak. A cikket kutatásaim és saját, a kulturális és civil diplomácia területén 1997 óta szerzett tapasztalataim alapján készítettem. A hivatkozott kulturális programok közül többet magam kezdeményeztem, vagy bennük szervezőként, megvalósítóként vettem részt.

A 21. századi globalizáció és kommunikációs robbanás a klasszikus diplomáciát is új területekkel gazdagította. Idesorolható a kulturális diplomácia és a civil diplomácia.

Már az ókori selyemút idején is létezett „kulturális diplomácia”, hiszen a kereskedelmi útvonal a Kelet és a Nyugat között kulturális hídként is szolgált. Ma a kulturális diplomácia célja, hogy az államközi megállapodások és munkatervek alapján szerveződő kulturális és oktatási együttműködésekkel, csereprogramokkal kapcsolatépítő hidakat létesítsen. A kulturális diplomáciai tevékenység széles körű, a művészet, oktatás, zene, képzőművészet, alkotóművészet, irodalom, építészet, design, gasztronómia, stb. kreatív bemutatásával tükrözi egy ország kulturális sokszínűségét, kapcsolódási pontokat talál, ugyanakkor, soft powerként hosszú távon döntő szerepet játszik a felfogás alakításában, növeli egy ország befolyását és vonzerejét a nemzetközi porondon. A politikai és gazdasági együttműködést segítve előmozdíthatja a nemzeti érdekeket. Kulcsfontosságú, mert segít a kulturális különbségek áthidalásában, a sztereotípiák lebontásában, erősíti a megértést és a közeledést egymáshoz a távoli kultúrák között, ami elengedhetetlen a kiszámíthatóbb, stabilabb nemzetközi környezet megteremtéséhez. A technológia és a közösségi média térhódítása tovább formálta a nemzetközi kapcsolatokat, átláthatóbbá és közvetlenebbé téve azokat. A nemzetközi szervezetek, nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és más nem állami szereplők aktivitása a diplomáciában megnövekedett (Study Smarter, é. n.).

Civil diplomáciai tevékenységen értjük mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek kereteit nem államközi kulturális megállapodások adják. Szereplői a nem kormányzati szervezetek, civil társadalmi csoportok, közösségek és magánszemélyek. Kiegészíti a hagyományos, államilag irányított diplomáciát azáltal, hogy alulról jövő társadalmi kezdeményezésként, az emberek, intézmények közötti kapcsolódási pontok megtalálásával, más nézőpontból, szélesebb kört szólít meg és von be a kétoldalú kapcsolatok folyamatába.

A kormány érdeke a civil társadalom bevonása és a vele való együttműködés az ország képének kialakítása során, amiben a civil diplomácia egyre fontosabbá vált, különösen olyan területeken, ahol a hagyományos kormányzati intézkedések önmagukban nem elégségesek a komplex problémák kezeléséhez, így segítve a kölcsönös együttműködést és a párbeszédet különböző kultúrák, népek és társadalmi csoportok között (Szörényi, 2010). A civil kulturális kezdeményezések jól támogatják a két ország közötti kulturális, gazdasági és politikai kapcsolatokat. Például a kulturális csereprogramok vagy művészeti kiállítások megnyitják az ajtókat a politikai kérdésekről folytatott párbeszéd előtt, és pozitív környezetet teremtenek a diplomáciai kötelezettségvállalások teljesítéséhez. A szinergiák mélyebb vizsgálata azt mutatja, hogy a kulturális és oktatási programok gyakran hosszú távú diplomáciai kapcsolatok alapjait teremtik meg (Study Smarter, é. n.) A felsőoktatási, kutatási és kulturális intézmények között számos népszerű program és cserekapcsolat működik. Az oktatás területén jelentős a Stipendium Hungaricum program, amely több tucat kínai diáknak is kiemelkedő lehetőséget jelent, hogy cserediákprogram keretein belül fejlesszék magyarnyelv-tudásukat (Tempus Közalapítvány, é. n.).

Kétoldalú együttműködések a kultúra területén

Az első meghatározó kapcsolatokat Magyarország és Kína között az Osztrák–Magyar Monarchia idejére vezethetjük vissza. Akkor Xántus János etnográfus, természetkutató egy osztrák–magyar Délkelet-Ázsia-expedíció tagjaként jutott el Kínába.

A közös osztrák–magyar lobogó alatt indított expedíció, amellyel Xántus is utazott, az első alkalmat jelentette a kiegyezés után, hogy Magyarország megjelent a nemzetközi porondon (a költségek egyharmadát Magyarország fedezte). Az első szerződést a Monarchia és Kína között ez a küldöttség kötötte: 1869. szeptember 2-án Pekingben kereskedelmi és hajózási egyezményt írtak alá, amely 1917-ig maradt érvényben. Ezután közvetlenül a Monarchia főkonzulátust nyitott Sanghajban, majd jóval később, 1897-ben a pekingi követség is megnyílt. 1917-ben aztán Kína hadat üzent a Monarchiának, ezzel a diplomáciai kapcsolat hosszú időre megszakadt, a korábbi szerződések érvényüket vesztették (Salát, 2009).

A két világháború között Magyarország kínai képviseletét Hollandia látta el. A két világháború között jelentős számú magyar élt Kínában, köztük sokan orosz hadifogságból szöktek át, de a II. világháború alatt magyar zsidók is menekültek a nyitott kikötővárosnak számító Sanghajba.

1949-ben Magyarország az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot, és létesített diplomáciai kapcsolatokat, amelyek innen kezdve folyamatosnak mondhatók, s az 1990-es évek végére kifejezetten aktívvá váltak.\

1.1 Kulturális kapcsolatok 1950–1978

A diplomáciai kapcsolatfelvételt követő éveket az 1960-as évek második feléig a politikai és gazdasági együttműködés mellett aktív kulturális és művészeti cserék, filmfesztiválok, kiállítások, koncertek, műfordítások jellemezték. 1950-ben elindultak az ösztöndíjas cserediákprogramok, amelyeket mindkét ország vezetése kiemelt fontosságúnak tartott, hiszen a kapcsolatok működtetéséhez elengedhetetlen volt a nyelvet beszélő és a másik ország szokásait, kultúráját jól ismerő szakemberek képzése, akik aktív résztvevői s majdan alakítói lettek a kétoldalú kapcsolatoknak. A kétoldalú cserediákprogramoknak ma is nagy a jelentőségük.

A magyar–kínai kulturális kapcsolatok hagyományosan jónak mondhatók. Az egyik legrégebbi láncszem a Petőfi-kultusz. 1907-ben jelent meg Petőfi Szabadság, szerelem című versének az első kínai fordítása. Petőfit Kínában igazán ismertté Baj Mang, a fiatalon elhunyt költő, valamint a 20. századi kínai irodalom egyik legnagyobb alakja, a modern kínai irodalom atyjának is nevezett esszéíró, Lu Hszün tették. Azóta Kína lett a világ első országa, ahol a magyar költő valamennyi művét lefordították, illetve kiadták: a teljes életmű kínai nyelven hat kötetben, több mint 2600 oldalon jelent meg 1998-ban, Hszing Van-seng munkájának köszönhetően. Ma a Szabadság, szerelem a legismertebb Petőfi-vers, amely Kínában középiskolai tananyag. Elmondható, hogy az adott körülmények és lehetőségek függvényében a kulturális kapcsolatok mindig jól működtek.

1951-ben több kétoldalú megállapodással egyetemben került sor az első kulturális együttműködésről, filmcseréről, rádióról szóló egyezmények megkötésére is. Az 1950-es években a kulturális, művészeti, irodalmi és sportkapcsolatok, a tudományos és kutatási együttműködések kifejezetten aktívak voltak. Ekkor szervezték újjá az 1920-as években indult kínainyelv-oktatást az ELTE-n, amely az egyetemi forrás szerint, a “magyar sinológia atyjaként emlegetett Ligeti Lajoshoz köthető” (ELTE, é. n.).

1954–1955-ben kínai ifjúsági labdarúgó válogatott edzett és tanult Magyarországon az Aranycsapattal Ember József edző irányítása mellett. A Magyarországot megjárt kínai focisták a következő évtizedekben fontos szerepet játszottak a kínai labdarúgás fejlődésében (MTI, 2013). „1955-ben Domján József, a fametszés világhírű mestere Kínába látogatott, ahol szoros kapcsolatba került a modern kínai festőművészet atyjával, Csi Paj-sival” (Magyarország Nagykövetsége Peking, 2024).

A Kínába látogató első külföldi társulatok között mutatkozott be a Magyar Állami Népi Együttes 1952-ben, „1956-ban pedig, a Honvéd Művészegyüttes 217 fővel három hónapig turnézott Kínában (12 városban 104 fellépés) azzal a céllal, hogy megismertesse a magyar népművészetet a kínaiakkal” (Mészöly, 2019).

Ebben az időszakban a kulturális és oktatási cserekapcsolatok szorosan kapcsolódtak a politikai relációkhoz, így amikor az 1960-as években Kína és a Szovjetunió kapcsolata megromlott, a szovjet érdekszférába tartozó Magyarországgal is politikai-ideológiai ellentétek léptek fel. Ennek okán „a kulturális forradalom idején a magyar–kínai kapcsolatok a mélypontra jutottak” (Vámos, 2021, 19.), és a hivatalos kulturális szálak is szüneteltek. „Kínának a menj ki és invitáld be őket stratégia segítségével mégis sikerült fenntartania a kapcsolatot a magyar néppel” a nagykövetség szervezte informális filmvetítéseken, ételkóstolókon, prospektusokon keresztül (Wang, 2021).\

1.2 Kulturális kapcsolatok a reform és nyitás politikájának meghirdetése után

A hivatalos kulturális és oktatási kapcsolatok Magyarország és Kína között a reform és nyitás politikájának meghirdetésével, az 1978 utáni években álltak helyre. Az együttműködések az 1980-as években a kultúra és a sport területén is tovább erősödtek. 1982 augusztusában a két ország ismét diákokat küldött egymáshoz nyelvi továbbképzésre. 1984-ben számos kétoldalú megállapodás született a két ország között, ami új alapokra helyezte az együttműködést a gazdaság, kereskedelem, kultúra, rádió-televízió, turisztika és a tudomány területén. 1987-ben pártfőtitkári látogatások erősítették a kapcsolatokat. 1988–1992 között vízummentesség volt Kína és Magyarország között, ekkor telepedett le nálunk a legnagyobb lélekszámú kínai közösség Közép-Európában.

Aranyos Károly, a Honvéd Együttes korábbi igazgatója beszélgetésben elmondta, hogy az együttes 1987-ben és 2001-ben a kínai néphadsereg vendégeként ismét turnézott Kínában, majd 2007-ben és 2010-ben a Sanghaji Nemzetközi Művészeti Fesztiválon léptek fel. A kapcsolat részeként ők is többször fogadtak Budapesten kínai kulturális és katonai delegációkat, művészeti csoportokat, és szerveztek közös magyarországi fellépéseket.

1988-ban megnyílt a Sanghaji Főkonzulátus, de csupán két évig működött. A rendszerváltás után a két ország kulturális, oktatási, sport- és egyéb cserekapcsolatai minden téren tovább bővültek. 1989-ben a diplomáciai kapcsolatok 40. évfordulója alkalmából, Kína első ízben rendezett kínai kulturális hetet Magyarországon. Rendszeressé váltak a minisztériumi szintű látogatások, a kulturális, sport- és oktatási együttműködési megállapodások és munkatervek, amelyek keretet teremtettek az együttműködéseknek. A Petőfi-művek kortárs műfordítóját, Hszin Van-senget 1991-ben a „Magyar kultúráért” érdemrenddel és 1999-ben Magyar Köztársaság tisztikeresztjével tüntették ki (Trebitsch, 2007). 1999-ben az Erkel Ferenc Kamarazenekar volt az első magyar együttes, amely nem államközi megállapodással, hanem üzleti alapon szervezett kínai turnén járt Kínában (Erkel Kamarazenekar, 2024). 2000-ben Magyarország felkerült a hivatalosan ajánlott turisztikai úti célok listájára.

Kusai Sándor volt pekingi nagykövet szerint, bár Kína és Magyarország méretei, nemzeti adottságai, rendszere és kultúrája egymástól eltérőek, a kétoldalú kapcsolatokat a 75 év alatt végig a kölcsönös tiszteletet és bizalom jellemezte. Kína mindig nagyra értékelte, hogy a magyar fél kitartott az egy Kína-elv mellett, és sohasem avatkozott bele Kína belügyeibe. Másrészt Kína – bár kontinensméretű ország és a világgazdaság második legnagyobb hatalma – a kölcsönös tisztelet és kölcsönösen előnyös együttműködés mentén, stabil stratégiai partnerként tekint Magyarországra. Nincsenek megoldandó történelmi kérdések vagy alapvető érdekellentétek. A rendszerváltástól minden magyar kormány következetes politikai álláspontot képviselt ebben a kérdésben. Ez a következetesség a kínai politikai körökben és az egész kínai közvéleményben is megalapozta a Magyarország iránti bizalmat (Centrum TV, 2024).

Fordulópontok a kapcsolatokban 2000–2010 között

2.1 Politikai és kultúrpolitikai mérföldkövek

1994-ben Göncz Árpád köztársasági elnök látogatott Kínába, 1995-ben Csiang Cö-min államelnök-pártfőtitkár Budapestre látogatott. Ebben az időszakban Kína a kulturális térben is kereste az együttműködéseket, amelyek az 1990-es évek második felében váltak ismét aktívabbá. Kulturális bemutatkozásra elsősorban a kormányzati szintű megállapodások és az államilag finanszírozott kooperációk nyújtottak jó lehetőségeket, valamint a mindkét országban szervezett fesztiválok. Az oktatási kapcsolatok keretrendszerét a kormányközi megállapodások és a minisztériumok közötti munkatervek teremtették meg. A kapcsolatokban fordulópontnak számított Medgyessy Péter 2003-as kínai látogatása, amely 44 év után az első hivatalos miniszterelnöki látogatás volt. Innen számítjuk a kétoldalú kapcsolatok élénkülését és gyors fejlődését a 21. században. Ebben az időszakban a kapcsolatok új szintre emelkedését és bővülését jelezték olyan fontos lépések, mint a magyar főkonzulátusok nyitása-újranyitása Hongkongban (1998–2009, majd 2013), Sanghajban (2004), Csungkingban (2010) és Kantonban (2021). A külképviseletek számának növekedése nemcsak a konzuli feladatok ellátását könnyíti meg, hanem új platformokat kínál a gazdasági és kulturális jelenlét és együttműködések megerősítésére is.

Magyarország 2004 májusában csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozást követően a magyar–kínai viszony baráti együttműködési partnerségként új fejlődési szakaszba lépett. Magyarország pozíciója, mint EU-tagállam, Kína számára felértékelődött. 2006-ban megnyílt az első magyarországi Konfuciusz Intézet Budapesten az ELTE-n. 2007-ben, az akkori magyar kulturális kormányzat Magyarország kulturális jelenlétének erősítése érdekében a meglévő kulturális intézményhálózat bővítéseképp, azokon a helyeken, ahol nem működött magyar kulturális intézet, oktatási-kulturális szakdiplomata hálózatot hozott létre. Ennek részeként Kínában két szakdiplomata állomáshelyen (Peking és Sanghaj) erősödött a magyar kulturális intézményhálózat. A 2004-ben nyílt sanghaji főkonzulátuson a kulturális kapcsolatok ettől a ponttól váltak még aktívabbá, 2007–2009 között tartalmas, valós együttműködések indultak el és teremtettek jó alapokat a további kulturális építkezéshez.\

2.2 Kulturális évad

Az igazi áttörést a magyar kulturális jelenlétben Kínában a 2007–2008-as Szabadság, szerelem –fókuszban a magyar kultúra elnevezésű kulturális évad hozta meg, amely az első olyan nagyszabású magyar kulturális bemutatkozás volt Kínában, amelyik kulturális, turisztikai, gasztronómiai és gazdasági rendezvényekkel 12 hónapon át 8 kínai nagyvárosban erősítette Magyarország hírnevét, és segítette elő hosszú távú együttműködések kialakítását. A rendezvénysorozat részeként kiállításokra, népzenei, jazz- és komolyzenei koncertekre, mesterkurzusra, operettestre, irodalmi beszélgetésekre, gasztronómiai bemutatókra, színházi és bábelőadásokra, képzőművészeti programokra, filmhétre, valamint fordítói konferenciára került sor olyan előadókkal, mint a Győri Balett, a Magyar Állami Népi Együttes, az Experidance, a Budapesti Operettszínház, Kocsis Zoltán, Sebestyén Márta, Vukán György és Szakcsi-Lakatos Béla, Palya Bea, Fehér László, Fischer Iván, Kertész Imre. Magyarország díszvendégként vett részt a Sanghaji Nemzetközi Művészeti Fesztiválon, a Sanghaji Nemzetközi Irodalmi Fesztiválra pedig magyar írók és költők látottattak el. Tóth Krisztina Vonalkód című kötete ebből az alkalomból angol nyelven is megjelent. Sanghajban a Lu Hszün parkban felavatták Petőfi Sándor második kínai mellszobrát. Magyarország ebben az évben a pekingi és a sanghaji oktatási vásárokon is részt vett. Ugyanebben az évben, 2008-ban Kína volt a 15. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége.\

2.3 Hudec Sanghajban – országmárka-építés 2008–2024

2008-ban a magyar kultúra napján Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa a Sanghaji Várostervezési Hivatal és a Tongji Egyetem építészmérnöki karának együttműködésével, évekig tartó kutatást, tervezést és kapcsolatépítést követően meghirdette a Hudec Évet, ami a 20. század elején Sanghajban élt magyar építész örökségének felfedezésére és megőrzésére irányult. A „Hudec projekt” hagyományteremtő, komplex programsorozatként egyedülálló, a kínai féllel közös kulturális örökséget teremtett, amelyet mindkét nép sajátjának érez, és amely azóta is jelentősen hozzájárul egy innovatív, hagyományokban gazdag, magyar országkép formálásához Kínában. A projekt részeként több kiállítás, könyv, film, városismereti séta, műemlékvédelmi és örökségvédelmi program, egyetemi és nemzetközi együttműködés vette kezdetét, amelyek utána elmélyültek, számuk gyarapodott, a sanghaji magyar kulturális jelenlét ma is aktív és szerves részei. A „Hudec projekt” kiemelkedő példája az országok közötti kulturális hídépítésnek. Lehetőséget kínált arra, hogy a magyar szellemi örökség felkutatása során, Kínában újabb egyértelmű, népszerű és azonnali kapcsolódási pontot fedezzünk fel a már kulturális márkanévnek számító Petőfi, Liszt, Kodály és Sissi után.

Hudec László magyar építész klasszicista, eklektikus, expresszionista, art déco és modernista épületeket tervezett, kizárólag minőségi anyagokkal dolgozott, és alaposságát, gondosságát mutatja, hogy gyakran maga tervezte meg házai berendezését is. Nevéhez fűződik többek között a város első légkondicionált kórháza, az első sörgyára és legnagyobb színháza, de építészként a sanghaji ikonikus hotel, az art déco stílusú Park Hotel révén vált híressé. (Mi, sanghaji magyarok, 2022, 62.). A Sanghaj városképét meghatározó Park Hotel 1984-ig Ázsia legmagasabb épülete volt. Az 1931-ben elkészült art déco stílusú épületet Shanghai Joint Savings Society Building néven ismerték, s a modern Kína szimbólumaként tartották számon. A magyar építész a 24 emeletes Park Hotelbe liftet, IDD telefonvonalat és föld alatti páncélszobát is tervezett.\

KÉP

1. kép - Sanghaj, Grand Theatre és Park Hotel (cc. 1934)\ Forrás: hudecproject.com, Hudec Kulturális Alapítvány\

Hudec László az egyetlen külföldi, akit 2014-ben Sanghaj 99 klasszikus szimbóluma közé választottak. Több, mint száz épületet tervezett a városban, amelyek közül 33 elnyerte a „védett műemlék” címet (Yuting, 2013). Magyarország Sanghaji Főkonzulátusát az örökségvédelmi-építészeti projektben Sanghaj város önkormányzata és külügyi hivatala együttműködő partnerként a kezdetektől támogatta. Az építészeti örökség megőrzéséhez és fennmaradásához a Hudec-épületek műemlékké nyilvánításán túl, 2008-tól a mai napig számos magyar, kínai és angol nyelvű könyv, film, album is hozzájárul. Kínában sokmilliós tömegekhez ért el a magyar építész hírneve. Az építészeti örökség feltárásával, a „Hudec projekthez” kapcsolódó sokszínű rendezvényeken, várostörténeti sétákon, filmeken, könyveken, fotókon, kiállításokon, egyetemi együttműködéseken és kutatásokon keresztül már más magyar kulturális projektekre is nyitottabbá vált a kínai közönség. Sanghaj legismertebb magyar építésze maradandó nyomot hagyott a város képén. A „Hudec” név a mai napig jól csengő magyar országmárka.

A sanghaji 2008-as Hudec Év adott alkalmat arra, hogy a leszármazottak létrehozzák az úgynevezett Hudec Heritage Projectet, amely az újonnan előkerült százéves gazdag hagyatékot rendezte, hogy színvonalas, minőségi formában tárja a nagyközönség elé. 2013-ban hivatalos formát kapott a projekt, és megalakult a Hudec Kulturális Alapítvány elnevezésű civil szervezet. Nonprofit működés keretében továbbra is aktív résztvevői a kínai magyar építészeti örökséggel összefüggő kulturális és oktatási projekteknek. Céljuk, hogy a hagyaték anyaga és az elmúlt tizenöt évben létrehozott számos tartalom minél szélesebb közönséghez eljusson világszerte (Hudec Kulturális Alapítvány, 2024).\

2.4 A város és híres sanghaji magyarok Hudec korában

A Hudec projekt nemcsak a híres magyar építész kiemelkedő sanghaji építészeti örökségére hívja fel a figyelmet, hanem rávilágít Sanghaj különleges történelmi szerepére a 20. század eleji turbulens világban. Kevesek számára ismert történelmi tény, hogy az ópiumháborút (1839–1842) lezáró nankingi szerződésben foglaltak szerint Kínának nemcsak Hongkongot kellett átengednie a brit koronának, de belekényszerült abba, hogy megnyissa kikötőit (Hsziamen, Fucsou, Ningbo, Sanghaj) a külföldi kereskedelem előtt. A második ópiumháborút követően (1856–1860) Kanton is nyitott kikötőváros lett. Ezekben a városokban jelentős külföldi kolóniák telepedtek le. Sanghajban brit, amerikai, francia koncessziós negyedek jöttek létre, amelyek az egyenlőtlen szerződések értelmében saját közigazgatással és igazságszolgáltatással rendelkeztek (Hibbard, 2007). A 20. század elején Sanghaj a világ ötödik legnagyobb városának számított New York, London, Berlin és Chicago után. A 3,6 milliós városban a gyors gazdasági fejlődés nyomán az 1930-as évekre több ezer gyár, kétszáz nemzetközi nagyvállalat, több mint harminc főiskola működött. A „Kelet Párizsában” jelentős számú külföldi (brit, francia, amerikai, német, olasz, orosz és egy több száz fős magyar kolónia is) élt, a kulturális élet is virágzott. A háború szele azonban Sanghajt is elérte. A nyitott kikötőváros Sanghaj az 1930-as évek végétől 1941-ig mintegy 20 ezer közép-európai zsidó menekültet fogadott be (Vámos, 2002), ahol – bár 1942-ben a város japán megszállás alá került és a Hongkou gettóba kényszerítették a zsidó menekülteket – sokan túlélték a háborút, és elkerülték a holokausztot. Többségük 1949 után az USA-ban, Izraelben és Ausztráliában telepedett le. A menekültek befogadásában és támogatásában a sanghaji magyaroknak is jelentős szerepük volt, köztük Komor Pálnak, aki 1938-tól az Európai Menekülteket Segítő Nemzetközi Bizottságot vezette (Mervay, 2023) és Hudec Lászlónak is, aki tiszteletbeli konzulként számos magyart mentett meg (Jánossy & Erh, 2008). 2017-ben a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézete Menekülés Sanghajba címmel vándorkiállítást készített a Sanghajba menekült zsidók történetéből. A kiállítási anyag az MKBT gondozásába került.

A Hudec Év mint az első komplex örökségvédelmi kulturális projekt Kínában jó alapokat teremtett a folytatásra, további ajtókat nyitott arra, hogy felfedezzük a 20. század elején Kínában élt magyarok történetét, akik közül sokan meghatározó szerepet játszottak a város életében. Sanghaj ma már műemléknek számító ikonikus épületei egy másik magyar építész, Gonda Károly maradandó emlékét is őrzik. 2019. novemberben, a magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulója alkalmából Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa és a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) Sanghajban bemutatta a GONDA – Sanghaj ultramodern magyar építésze című albumot. Gonda Károly magyar építész sanghaji épületeinek műemléki felújítását az East China Architectural Design & Research Institute (ECADI), Kína egyik legbefolyásosabb építészeti tervezési intézménye végzi (Baldavári, 2019). 2022-ben Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa a Magyar Nemzeti Levéltár együttműködésével Mi, sanghaji magyarok címmel, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával hiánypótló könyvet adott ki az 1890 és 1949 között Sanghajban élt magyarokról. Az említett időszakban közel nyolcszáz magyar töltött hosszabb-rövidebb időt a „Kelet Párizsában” (Szentmártoni, 2022). A sanghaji magyarok öröksége és szellemisége ezekben az új projektekben is tovább él, alakítja a valós, maradandó együttműködéseket.

A Hudec Kulturális Alapítvány közreműködésével 2024. október 1-én kiállítás nyílik Sanghajban Inside Out – Hudec világa címmel, mely újabb mérföldkövet jelent a magyar építész örökségének népszerűsítésében. A világ egyik legnagyobb metropoliszának arcát formáló sanghaji magyar építészek öröksége hazánkban kevésbé ismert, ezért várható, hogy a két kultúra kapcsolódási pontjaként 2025-ben Magyarországon is sor kerül Hudec rendezvényekre.

Kulturális együttműködések 2010–2024 között

3.1 A keleti nyitás és az oktatási kapcsolatok

A keleti nyitás külpolitikai és külgazdasági stratégia részeként 2010 után még hangsúlyosabbá váltak a kulturális együttműködések is. A kínai és magyar nyelvet, kultúrát népszerűsítő intézményhálózat jelentősen bővült mindkét országban. Magyarországon több Konfuciusz Intézet alakult, lehetségessé vált kínai nyelvből is az érettségi, Kínában pedig a magyar szakot kínáló egyetemek száma 13-ra növekedett. Mindkét országban kulturális intézetet létesítettek. Mindez jelentősen segítette a kulturális együttműködést. Magyarországon ma már öt Konfuciusz Intézet támogatja a kínainyelv-tanulást, a kínai kultúra terjesztését (Budapest, Pécs, Szeged, Miskolc, Debrecen). A 2006-ban elsőként alakult ELTE Konfuciusz Intézet kelet-közép-európai kínai tanárképző központként is működik, a világ legjobbjai sorába tartozik (Hamar, 2023).

Magyarországon 2004-től Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium működik, amely a két ország oktatási tárcáinak megállapodása alapján jött létre. Erdélyi Zsuzsanna igazgató elmondta, hogy Európában ez az egyetlen olyan kéttannyelvű intézmény, ahol állami oktatás keretei között folyik a tanítás és a kínai nyelv oktatása. A magyar fél eredetileg azzal a céllal hozta létre, hogy az itt élő kínai családok gyermekeinek legyen egy olyan intézmény, amelyben a tankötelezettség teljesítése mellett a saját anyanyelvüket is tanulhatják. Közép-Európában itt él a legnagyobb lélekszámú kínai közösség, ezért indokolt volt a kínai nyelv oktatásának bevezetése ezen keretek között. A Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnáziumban kínai nyelvből is lehet érettségit tenni. Ma több mint ötszáz diák tanul itt (Centrum TV, 2023).\

3.2 Kulturális intézetek

Kína és Magyarország kulturális kapcsolatrendszerében nélkülözhetetlen szerepet játszanak a kulturális intézetek, így a Pekingi Liszt Intézet is, amely 2013-ban a kelet-európai országok között elsőként nyitotta meg kapuit. A Kodály Pont keretében a Kodály-módszer népszerűsítésének misszióját is végzi. Ezzel és számos más tevékenységgel elhivatottan támogatja a magyar kultúra népszerűsítését Kínában. Közvetítői funkciót is ellát, valós kapcsolódási pontként szolgál Kína és Magyarország között. Az intézet korábbi vezetője elmondása szerint, az alapítása óta eltelt 10 év alatt az Intézet munkatársai Kínán belül a magyar kultúra terjesztése érdekében 298 620 km-t utaztak. Van nyitottság a kínaiakban, minden kulturális projektnek megvan a közönsége, csak meg kell találni, kit érdekel (Buslig, 2024). A jelentős és eredményes kulturális diplomáciai erőfeszítéseknek is köszönhetően, az elmúlt években az érdeklődés Kínában hazánk iránt megnövekedett, mára Magyarország neve már nem cseng ismeretlenül, egyre többet hallani róla.\

KÉP

2. kép - Kulturális programok 2010–2023, válogatás\ Forrás: Magyarország Nagykövetsége, Peking, 2016. https://peking.mfa.gov.hu/chn/page/magyar-kinai-kulturalis-kapcsolatok\

2020-ban Magyarországon létrehozták a Budapesti Kínai Kulturális Központot (CCC), amely az elmúlt időszakban aktív online jelenléttel, hagyományőrző, interaktív eseményekkel támogatta a kínai kultúra magyarországi megjelenését. A CCC célja, hogy a magyar közönséggel is megismertesse a kínai kultúra szellemiségét és sajátosságait – ennek érdekében pedig Stefánia úti épületük 2024-től hagyományos és újszerű kulturális programoknak ad otthont.\

3.3 Kulturális kapcsolatok a 2014–2024 közötti időszakban, példákkal illusztrálva

A két ország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 65. évfordulóját 2014-ben A szépség szíve – Ötezer év kínai remekművei című kiállítással ünnepelték a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban. Ugyanebben az évben került sor a Pekingi Hagyományos Zenei Akadémia együttesének koncertjére a Zeneakadémián, valamint a Pekingi Magyar Kulturális Intézetben egy Domján József – Csi Paj-si „Örök barátok” című festészeti kiállításra. 2015-ben a kétoldalú kulturális kapcsolatok történetében Munkácsy Mihály és kora, magyar festőművészet a XIX. és a XX. század fordulóján címmel egyedülálló tárlat nyílt Pekingben Munkácsy Mihály alkotásaiból, majd ugyanebben az évben, a Magyar Nemzeti Galéria adott otthont a 20. századi kínai festészet egyik legkiválóbb mestere, Csi Paj-si retrospektív életmű-kiállításának. A Pekingi Művészeti Akadémia közreműködésével Kínán kívül először Magyarországon mutatkozott be A természet igézete című gyűjtemény. Fontos megemlíteni, hogy a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum jelentős gyűjteménnyel rendelkezik a neves festő munkáiból, akinek festményei az 1930-as években jutottak el Európába. A magyar közönség is ekkor láthatta először képeit, a Nemzeti Szalon Kínai Képzőművészeti Kiállításán huszonkilenc alkotását mutatták be, 1938-ban pedig ismét a Nemzeti Szalonban már ötvenhárom képpel szerepelt a művész (Magyar Nemzeti Galéria, 2015).

Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa 2018–2019 között olyan kulturális megjelenésekkel erősítette a magyar jelenlétet, mint például a diplomáciai kapcsolatfelvétel 70. évfordulóján kibocsátott Sanghaj magyar ikonjai című 2019-es bélyegív; vagy kortárs képzőművészeti kiállítás Barakonyi Zsombor festőművész, Borsi Flóra fotográfus-vizuális alkotó, Bán Sarolta fotóművész és a Budapesten élő Marcus Goldson brit származású fotóművész munkáiból, ahol a képeket speciális hanghatásokkal és animációkkal keltették életre. A főkonzulátus 2018-ban kezdte el a Budapest FEST nevű, magyar kulturális értékeket és hungarikumokat bemutató rendezvénysorozatot, amely 2024-ben, immár harmadik alkalommal, Ningbóban folytatódik (Szentmártoni, 2024).\

KÉP

3. kép - Sanghaj magyar ikonjai című díszbélyeg Komor Pál, Hudec László és Gonda Károly arcképeivel\ Forrás: Sanghaji Magyar Főkonzulátus, 2019

Mindezek a kulturális programok és események hozzájárulnak ahhoz, hogy a Kínában Magyarországról alkotott kép pozitív legyen. Gong Tao Kína magyarországi nagykövete szerint, „a magyar–kínai kulturális cserekapcsolatok a nemzetközi cserekapcsolatok modelljévé váltak. Az elmúlt időszakban a két ország számos színházi és táncművészeti, múzeumi együttműködést kötött és gondozott” (Németh, 2024). Hszi Csin-ping kínai államelnök 2024 májusi budapesti látogatása alkalmából több a kultúra területét is érintő egyezmény aláírására is sor került. Ezek a nyilatkozatok és megállapodások keretet biztosítanak a jövőbeni együttműködések feltételeinek a kialakításához. Kína európai hídfőállásként tekint Magyarországra a Kelet és a Nyugat közötti földrajzi elhelyezkedése miatt, belépőpontként az Európai Unióba. Ugyanakkor a KKE régió tagjaként ma még inkább kiemelt a Magyarországra irányuló figyelem, hazánk a kelet-közép-európai kínai befektetések első számú célpontja, és sokszor regionális pénzügyi, kutatási, gazdasági szerepet is kap. Erre jó példa a Bank of China, amely az első kínai pénzintézet, amelyet Kína a KKE régióban nyitott meg. 21 éve van jelen a magyar piacon, és immár regionális központként is működik. Magyarország mellett Kelet-Közép-Európában három másik bankfiók (a prágai, a bécsi és a bukaresti) kínálja a pénzügyi szolgáltatások teljes skáláját a régió intézményei és vállalkozásai számára, valamint támogatja a régióba irányuló kínai befektetések finanszírozását. Ma Kína Magyarország egyik legfontosabb gazdasági, 9. legnagyobb kereskedelmi partnere és 10. legnagyobb tőkebefektetője. Olyan világszínvonalú kínai nagyvállalatok vannak jelen többek közt az országban, mint a csúcstechnológiát képviselő CATL és a BYD.

Civil diplomácia

4.1 Kína és a civil diplomácia mint soft power

Az „Egy övezet, egy út” együttműködés egyik pillére a kultúra, a civil kapcsolatok erősítése. Kína számára az emberek közötti kapcsolatok fejlesztése is kiemelt terület. A kétoldalú kapcsolatokban a népek közötti baráti kapcsolatok az adott körülmények és lehetőségek függvényében mindig jelen voltak, és konfliktusmentesen működtek. A békés, kölcsönösen előnyös együttműködések platformjául szolgál a kultúra, a turizmus, a sport és az oktatás is mint soft power. Erre példa a külföldre irányuló kínai kulturális intézményrendszer (Konfuciusz Intézetek – az ötezer éves kultúra és civilizáció bemutatásával formálni a kínaiul tanulók érdeklődését), a belföldi és külföldi turizmus élénkítése, csúcstechnológiai innovációk, zöldenergia-ipar (napelemek, szélerőművek, akkumulátorok, elektromos autógyártás stb.), vezető kínai márkák népszerűsítése, de a nagy nemzetközi sportesemények, például az olimpia megrendezése is. Ebbe a kategóriába sorolhatók a testvérvárosi kapcsolatok, a települések közötti együttműködések, amelyeket a kínai vezetés ösztönöz.\

4.2 Meghatározó civil együttműködések 1989–2000 között

Magyarország megítélése Kínában hagyományosan jónak mondható.1989 után Kína kereste kulturális téren is az kooperációs lehetőségeket, és már az 1990-es években elindultak olyan civil együttműködések, amelyek megalapozták a kulturális kapcsolatokat.Ezeket néhány példát kiemelve illusztrálom:

A rászoruló nők és gyerekek egészségügyi ellátását, oktatását, kulturális tevékenységét támogató kínai Soong Ching Ling Közjóléti Alapítvány háromévente szervezett nemzetközi kulturális fesztiválján rendszeresen fogadott magyar gyerekcsoportokat, akik tánc-, ének- és pantomimprodukciókkal léptek fel. 1989 és 2000 között 300 magyar gyermek utazott velük Kínába, köztük 1997-ben a Nyíregyházi Balett általános iskolás csoportja, 2000-ben a Zalai Táncegyüttes ifjúsági csoportja járt Sanghajban. Az utazásokat az alapítvány Baranya megyei egyesülete szervezte. 2004 nyarán az 1200 fős Nemzetközi Gyermek- és Kulturális Fesztiválnak Pécs adott otthont (Pécs TV, 2004).

A rendszerváltás után indított Mediawave Fesztiválként ismertté vált győri Nemzetközi Vizuális Művészeti Fesztivál alapítója, Hartyándi Jenő 1991-től többször járt Kínában, és számos, különlegességnek számító együttműködés fűződik a nevéhez. A Magyar Mozgókép Közalapítvány későbbi főtitkárával, Tóth Erzsébettel, a Magyar Filmszövetséggel, a Kínai Filmszövetséggel, a Pekingi Filmakadémiával közösen filmszakmai együttműködésekben vettek részt, például a Kunmingi Filmfesztiválon vagy a Sanghaji Nemzetközi Filmfesztiválon, ahol 1995-ben Kínában az elsők között mutattak be magyar alkotást, Szőke András díjnyertes Kiss Vakond című játékfilmjét. Éveken át tartó cserekapcsolatok vették kezdetüket. 1997-től 2014-ig a Mediawave Fesztivál rendszeres vendégei voltak Magyarországon független, fiatal kínai képzőművészek, énekesek, alkotók. 1998-ban a Mediawave minifesztivállal turnézott Ázsiában, amelynek részeként helyi művészek bevonásával, több kínai városban és Tibetben is felléptek magyar művészek. Érdekességnek számít, hogy Lhaszában először a Dresch Quartettől hallhatott jazzt a közönség (Vesztegzár Shanghai Podcast, 2023).\

4.3 Meghatározó civil kezdeményezések és együttműködések

A civil közösségek, magánemberek, mecénások, egyesületek, egyre nagyobb szerepet vállalnak kulturális események szervezésében, támogatásában, a magyar kultúra megismertetésében Kínában és fordítva. Erre, a teljesség igénye nélkül, néhány példát hozok.

4.3.1 A kínai közösség szerepe a kulturális kapcsolatokban

Magyar–kínai viszonylatban a kulturális kapcsolatrendszer erősítésében mindkét oldalon aktív szerepet játszanak a civil szereplők, így a magyarországi kínai közösség is, akik informálisan elősegítik és erősítik az országok közötti kapcsolatokat. Évről évre nagyobb energiát fektetnek abba, hogy Magyarországon is népszerűsítsék a kínai kultúrát és hagyományokat. Ennek jó példája volt az eddigi legnagyobb, holdújévi fesztivál Budapesten 2024 februárjában, ahová két hétvége alatt több százezren látogattak.

4.3.2 Civil mecénások a kultúraközvetítésben

2023 őszén a Selyemút tükrében címmel fotókiállítás nyílt Sárospatakon, amelynek ötletgazdája és szervezője, a harminc éve Magyarországon élő Wei Xiang képzőművész-fotográfus, üzletember és filantróp, a WINK Nemzetközi Kulturális Művészeti és Sport Egyesület alapítója. Az egyesületet azzal a céllal hozta létre, hogy segítse a kínai és magyar fotó- és képzőművészek kapcsolattartását, egymás országainak, kultúrájának megismerését. A program keretében már nyolc alkalommal utaztak magyar fotósok kínai alkotóútra, és három alkalommal fogadtak kínai művészeket Magyarországon (Centrum TV, 2024).

Wu Wanliang ingatlanbefektető és üzletember Petőfi Sándor verseiből kínaira fordított verseskötete 2023-ban jelent meg. Az ő kezdeményezésére 2023 júliusában Magyarország volt a díszvendége a Selyemút Hete kiállításnak Hangcsouban, a Kínai Állami Selyemmúzeumban, ahol az Iparművészeti Múzeum fraknói Eszterházy család reprezentatív gyűjteményét 2,7 millióan látták (Kínai Kaleidoszkóp, 2023). Szintén Wu Wanliang támogatásával a Biatorbágyi Fotóklub Egyesület fotóművészeinek alkotásaiból Magyarország gazdag természeti és kulturális környezetét bemutató kiállítást is rendezett. A kiállítási anyag válogatásában és a Splendid Hungary című fotókiállítás megvalósításában meghatározó szerepe volt Balogh Attila Sanghajban élő magyar fotóművésznek. A Magyar–Kínai Baráti Társaság és a Sanghaji Külföldi Baráti Társaságok Szövetsége közös szervezésében 2024 őszén a sanghaji metróban kerül sor fotóművészeti alkotások bemutatására Magyarországról.

Li Zhen Árpád, hungarológus, Petőfi-kutató, a Magyar Kultúra Lovagja kezdeményezésére 2024. júniusban Kiskunfélegyházán a helyi önkormányzat, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület, Ningbo város és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával avatták fel Baj Mang Petőfi-fordító szobrát.

A kultúrák közötti közvetői szerepben kulcsfontosságú a magyar és kínai irodalmi művek hiteles tolmácsolása is. A számos megjelent ismert alkotás közül kiemelném Weöres Sándor A teljesség felé című irodalmi és filozófia szempontból is jelentős művét, amelyet a kínai olvasóközönség 2010-ben Juhász Ottó (1936–2018) volt pekingi nagykövet, Kína-szakértő tollából ismerhetett meg. (Weöres Sándor műfordítói pályájában kiemelkedő jelentőséggel bírt a kínai költészet. Számos jelentős kínai alkotást ültetett át magyarra, köztük Lao Cse, Csuang Ce, Li Taj-Po, Tu Fu és Po Csü-Ji verseit és a Dalok könyvét. Meghatározó volt számára 1936-os keleti utazása, amely mély nyomot hagyott benne, és hatással volt későbbi alkotásaira).

4.3.3 Kulturális intézmények közötti együttműködés

A kétoldalú együttműködések egyik aktív szereplője volt a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART), amely számos értékes kiállítást vitt Kínába, és fogadott be az évek során. Szalay Lajos közel 360 grafikából álló életművét ismerhette meg a kínai közönség. 2013-ban Csungkingban, majd Hangcsouban és Sanghajban mutatták be a gyűjteményt (2014, Híradó), 2013 decemberében pedig a KOGART adott otthont a csungkingi Három Szoros Múzeum egyedülálló, hagyományos tusfestészeti kiállításának (KOGART, 2014).

Az elmúlt években a nagy kínai kulturális projekteket, például 2023-ban a Szegedi Móra Ferenc Múzeum, a Sanghaj Múzeum és a Szucsou Múzeum közösen szervezett Ókori Kína Kiállítását Szegeden hatalmas érdeklődés övezte, 62 ezer látogatót vonzott (Hollósi, 2024). Fajcsák Györgyi kurátor szerint „a kiállítás áttörésnek számított a magyarországi Kína-kiállítások sorában, mert egy egyedi, múzeumok közötti szakmai együttműködés keretében valósult meg” (Centrum TV, 2023). A gyűjtemények egymáshoz kapcsolódása egyre aktívabb, megélénkült a szakemberek cseréje is.

4.3.4 Tematikus civil projektek

A kínai kultúra népszerűsítéséért 2020 után jelentek meg olyan civil kezdeményezésből építkező, színvonalas, szakmai alapokra építő projektek is, amelyek egy-egy témakörre specializálódva szólítják meg az érdeklődő közönséget. Ilyen például a nagy sikerű Kortárs Kínai Könyvklub vagy az Imázsia Kínai Filmfesztivál is.

Nonprofit szervezetek a kétoldalú kulturális kapcsolatrendszerben Magyarországon

A kétoldalú kulturális kapcsolatrendszerben működő kulturális szálak közül számos a hosszú évek óta eredményesen működő civil együttműködéseknek köszönhetően indult el. Több olyan magyar és kínai nonprofit szervezet is van, amelyek szívügyüknek tekintik a magyar–kínai kulturális kapcsolatok ápolását. A teljesség igénye nélkül közülük mutatom be néhány szereplő tevékenységét.\

5.1 A Kínai Művészeti Központ

A kínai kultúrával és művészetekkel foglalkozó meghatározó, társadalmi szervezet Cserkész Gábor elnök és Ma Ying alelnök vezetésével közel harminc éve meghatározó szereplő ezen a területen, seregnyi kulturális bemutatkozás, együttműködés ötletgazdája és szervezője. 2000 után olyan önálló kulturális műhelyeket hozott létre, mint például Magyarország első kalligráfiaiskolája (a kínai kalligráfia portal, é. n.), ahol kínai oktatóival elsők közt szervezett kiállításokat, nyílt workshopokat. A szervezet az Ébredő Sárkány Autentikus Kungfu Iskola keretei közt foglalkozik a kínai autentikus harcművészet kutatásával és oktatásával. Kutatásaik révén olyan különleges szakfordításokat tesznek közzé és elérhetővé minden magyar gyakorló számára, amelyek stílusoktól függetlenül a kínai szemléletet és harcművészet-filozófiát hozzák testközelbe, támogatva ezzel a napi gyakorlásokat.

A Művészeti Központ a komolyzenei együttműködések terén élő, valós együttműködéseket generál Cserkész Gábor elnök révén, aki a Magyar–Kínai Kamarazenekar alapítója is egyben. A Kínai Nemzetközi Rádióval (CRI) közös, élő Kína virágai című rádióműsoruk 2003-tól hét éven át napi szinten formálta és szólította meg a magyar–kínai terület szereplőit. Ez a nyitott és sokszínű közösség aktív résztvevője és formálója a magyar–kínai kulturális és társadalmi együttműködéseknek, és olyan maradandó értékeket képvisel, amelyek segítik a megértést és elfogadást, hozzájárulva a multikulturális közösség fenntartásához, a magyar és kínai kulturális cserekapcsolatok töretlen fejlődéséhez (Cserkész, 2024).\

5.2 A Magyar–Kínai Kulturális Egyesület

A nonprofit szervezet 2015-ös megalakulása óta aktívan támogatja a két ország közötti kulturális csereprogramokat. Rendezvényeket szervez, hídként funkcionál Európa, Magyarország és Kína között. Tevékenységével erősíti a kulturális, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, segíti a kínai kulturális ipar külföldi fejlődését. Az egyesület elnöke, Teng Wei Jie, az Új Szemle alapítója és főszerkesztője elmondása szerint „az Egyesület gyorsan reagált az Övezet és Út kezdeményezés és a magyar »keleti nyitás« politika stratégiai összekapcsolása nyomán a kínai kormány azon döntésére, melynek célja a kulturális ipar fejlődésének felgyorsítása”(Geng-Teng, 2024). 2016-ban került sor először a népszerű Kínai Tavaszünnep Kulturális Fesztiválra, ahol a magyar résztvevők a kínai turizmussal, egészségmegőrzéssel, harcművészettel, kalligráfiával, teakultúrával és a hagyományos kínai öltözékekkel ismerkedhettek. Az elmúlt években a fesztivált Budapesten és több vidéki városban is megrendezték. Az Egyesület sokrétű tevékenységét széles körben médiaszereplésekkel is népszerűsítik. Az Egyesület alelnöke, Geng Jie lapigazgató elmondta, hogy az ő gondozásában 2000 óta jelenik meg az Új Szemle (Xin Dao Bao) című kínai nyelvű nyomtatott hetilap. Célja, hogy a helyi és a régióban élő kínaiakat politikai, gazdasági, társadalmi, nemzetközi hírekkel, utazással, szabadidővel és divattal kapcsolatos információkkal lássa el (Geng-Teng, 2024). Az Új Szemle WeChat platformon is elérhető.\

5.3 Baráti társaságok

A két ország közötti kapcsolatfelvétel óta eltelt 75 év alatt a kétoldalú kulturális, baráti és civil kapcsolatok kiváló együttműködések lehetőségét teremtették meg. Generációkon keresztül mindenki igyekezett megtenni mindent annak érdekében, hogy a kulturális kapcsolatok jól működjenek. 1959-ben először Kínában, majd Magyarországon hoztak létre baráti társaságokat. Az idén 65 éves Magyar–Kínai Baráti Társaság (MKBT) első elnöke Dr. Molnár Erik Kossuth-díjas akadémikus, főtitkára pedig Dr. Galla Endre, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Kínai Tanszékének tanára volt (MKBT, 2024).

A Magyar–Kínai Baráti Társaság (MKBT) a kétoldalú kulturális kapcsolatrendszer nélkülözhetetlen civil szereplője. A társaság a leghosszabb múlttal rendelkező, ugyanakkor ma, a kapcsolatok fejlődésének dinamikáját követve, nagyon aktív résztvevője a bilaterális kulturális és civil együttműködéseknek. Alapítása után élénk kulturális közvetítő tevékenységet folytatott, de 1963 után – a két ország közötti politikai kapcsolatok megromlása miatt – fokozatosan megszűnt. Újjászervezésére 1988 nyarán került sor. A szervezet tevékenységét Magyarország legjobb sinológusai, szinkrontolmácsai, diplomatái és Kína-kutatói segítették, szellemi örökségükkel megalapozták a magyar sinológiát és civil diplomáciát a későbbi generációk számára (MKBT, 2024). Az MKBT Kínában is elismert szervezet. Kínai partnere a Kínai Népi Szövetség, a Külföldi Barátságért Egyesület (Chinese People’s Association for Friendship with Foreign Countries – CPAFFC) és annak tartományi, városi szervezetei. Kínában a baráti társaságok intézménye más modell szerint működik.

Az 1954-ben alapított CPAFFC a Kínai Népköztársaság egyik legfontosabb külügyi szervezete. Célja a kínai nép és a külföldi nemzetek közötti barátság és kölcsönös megértés előmozdítása. A CPAFFC megvalósítja Kína külpolitikai célkitűzéseit, és támogatja a kínai stratégiai célkitűzéseket, beleértve a békés együttélés úgynevezett öt alapelvét, amelyek a diplomáciai erőfeszítések irányítására szolgálnak. A CPAFFC emellett Kína testvérvárosi programjait is vezeti. A Kínai Népi Szövetség a Külföldi Barátságért Egyesületet a kínai kormány és más országok támogatásaiból, valamint a CPAFFC által szponzorált tevékenységekből finanszírozza (CPAFFC, 2022).

Az MKBT tudományos és ismeretterjesztő előadásokkal, Kínával kapcsolatos kulturális rendezvények (például kiállítások, koncertek) szervezésével évtizedeken át járult hozzá ahhoz, hogy Magyarországon a Kínát ismerő és értő emberek közössége gyarapodjon. Zombory Klára tízéves elnöksége (2014–2023) mérföldkövet jelentett a társaság életében: ez alatt az idő alatt az MKBT jelentős szervezetté nőtte ki magát. A független, generációkat összekapcsoló szellemi műhely fókuszában az értékalapú közösségépítés állt. A társaság korábbi ismeretterjesztő és kapcsolatépítő szerepe mellett már nagyobb rendezvényeket, konferenciákat is szervezett, szakmai és tudományos fórumok programjait is támogatta. A palettát olyan könyvbemutatók, kiállításmegnyitók is bővítették, mint például a Szép ívű hidak kétnyelvű kiadvány 2018-ban, az Ajtónyitók – Beszélgetések a sinológia mestereivel című filmsorozat, vagy a Kína most is közel hagyományteremtő fotópályázat és kiállítás.

Kína és Magyarország között a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok soha nem voltak annyira szorosak és eredményesek, mint 2024-ben. Magyarországot geopolitikai adottságai miatt fontos kereskedelmi-logisztikai központként kezeli Kína, amely hazánk legfontosabb EU-n kívüli partnere. Sokkal több ma az érintkezési felület a két ország között, mint korábban. A régióban hazánkba érkezik a legtöbb kínai befektetés, a két ország között heti tizenkilenc közvetlen légijárat közlekedik, élénkül a turizmus. Ez nemcsak az utazást teszi egyszerűbbé, de Magyarország regionális közlekedési és logisztikai csomópont, turisztikai és kulturális célpont szerepét is erősíti. Kelet-Közép-Európában itt él a legnagyobb lélekszámú kínai közösség. Magyarországon már öt Konfuciusz Intézet erősíti a nyelvoktatást és a kulturális programszervezést, de a két tanítási nyelvű magyar–kínai általános iskola és gimnázium szerepe is jelentős. Érettségizni kínai nyelvből is lehet. Kínában 13 egyetemen működik magyar tanszék. Mindez növekvő érdeklődést generál Kína iránt, és egyúttal erősíti az Magyar–Kínai Baráti Társaság tevékenységének létjogosultságát is. A magasabb szintre emelkedett kétoldalú kapcsolatrendszerben az MKBT civil diplomáciai tevékenysége is felértékelődik. Ehhez a folyamathoz kapcsolódva az MKBT 2023 decembere óta működő új elnöksége szükségszerűnek tartotta a társaság céljainak és szerepének újrafogalmazását és a bilaterális kapcsolatok erősödését tükröző arculat kialakítását is.

Az MKBT Kínában és Magyarországon egyaránt elismert szervezetként hidat teremt a két kultúra között, összefogja, ösztönzi a kétoldalú kulturális kezdeményezéseket, projekteket, cserekapcsolatokat, és ezzel támogatja a kulturális, oktatási gazdasági és diplomáciai kötelékek fejlődését. Civil diplomáciai tevékenysége széles skálán mozog, fontos szerepet játszik ma is a kultúraközvetítésben és az együttműködések ösztönzésében. A társaság fontos célkitűzése a sokszínű kínai kultúra hagyományainak népszerűsítése és a mai modern, hiteles Kína képének közvetítése Magyarországon. Ezzel egyidejűleg szerepet vállal a magyar kulturális örökség promotálásában is Kínában. Mindkét országban jól működő hálózatra építve kapcsolódási pontként segít a partnerkeresésben, projektek megvalósításában, a kommunikációban, valamint magyar és kínai partnerekkel együtt a civil, kulturális, oktatási és turisztikai csereprogramok bővítésével, hozzájárul a két ország közötti társadalmi kapcsolatok fejlődéséhez. A generációkon átívelő közösség kimagasló szellemi értéket képvisel. A tagságot elismert, tapasztalt, hiteles szakemberek, sinológusok, egyetemi oktatók, műfordítók, tolmácsok, diplomaták, volt nagykövetek, újságírók, üzletemberek alkotják, és a számukat gyarapítják Magyarországon élő, ismert kínai személyiségek, üzletemberek, művészek, Kínában élő magyarok, kínaiul tanuló magyar, valamint magyarul tanuló kínai fiatalok is. Ez kiváló lehetőséget kínál a tudástranszferre és arra, hogy a társaságban fellelhető, gazdag, hiteles ismereteket ötvözze a fiatal tagság friss szemléletével és tudásvágyával.

Az MKBT nonprofit szervezetként tagdíjakból, támogatásokból, adományokból és pályázati forrásokból finanszírozza tevékenységét. Kulturális tevékenységével elő tudja mozdítja a magyar–kínai relációban tevékenykedő gazdasági és üzleti szereplők imázsépítését és társadalmi szerepvállalását, platformot kínál az üzleti és kulturális kapcsolatépítésre, a tudás és tapasztalat megosztására is. Az elnökség tagjai a magyar–kínai kapcsolatok fejlődésének elősegítése iránt elkötelezett, nagy tapasztalattal rendelkező, elismert szaktekintélyek, akik az MKBT hatékony és sikeres működéséhez önkéntes feladatvállalással járulnak hozzá. A közösséghez való csatlakozás egyetlen kritériuma a közös érdeklődés Kína és a kínai kultúra iránt.

Az MKBT idei céljai között szerepel a társaság tevékenységének láthatóbbá tétele, a programok, rendezvények kiterjesztése más városokba, kétpólusú magyar–kínai projektek elindítása, felmérésekkel alátámasztott újszerű, friss programok szervezése, tartalmas cserekapcsolatok és szakmai együttműködések ösztönzése. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 75. évfordulója alkalmából a Magyar–Kínai Baráti Társaság is tervez nagyszabású eseményeket, többek között a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetsége, a Budapesti Kínai Kulturális Intézet és a Kínai Népköztársaság Kulturális és Turisztikai Minisztérium Budapesti Turisztikai Irodája együttműködésével fotópályázatot, kiállítást, konferenciát. Ezen túlmenően országszerte segíti a kínai kultúra megismertetését célzó projekteket, partnerszervezetekkel közösen népszerűsíti azokat (erre példa a Kínai Kulturális és Turisztikai Hét, ahol 2024-ben az MKBT saját fotókiállítását is bemutatták). A programok között még hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a nagyobb tömegeket megmozgató fesztiváli jelenlétek (például holdújév, lampionfesztivál, őszközépünnep).

A 2024. májusi kínai államelnöki látogatás is hozzájárult, hogy Magyarország ismertsége a kínai médiában és a közvéleményben potenciálisan tovább növelje a bizalmat és érdeklődést hazánk és a magyar kultúra iránt, de mindemellett a távolságból és az eltérő nagyságból adódóan mindig van helye a magyar országmárka építésének Kínában és fordítva. Ez is alátámasztja a kétoldalú kulturális és civil kapcsolatok létjogosultságát. A kölcsönösségen alapuló cserekapcsolatok hosszú távon is működőképes, tartalmas szakmai együttműködéseket eredményezhetnek. A bilaterális reláció fejlődésében az intézményhálózat, a kulturális és oktatási intézmények együttműködésének keretrendszerét a kormányszintű megállapodások, munkatervek teremtik meg. A kapcsolatépítés és a közös alkotómunka az egyetemek, kutatóintézetek, művészeti intézmények szintjén is jól működik. A Magyar–Kínai Baráti Társaság pedig mint jelentős civil szereplő ösztönözni tudja ezeket a cserekapcsolatokat, platformot kínálva a kapcsolatépítésre, a tudás és tapasztalat megosztására.

Az üzleti élet, a kultúra és a civil szervezetek kapcsolata

A gazdasági és a kulturális élet szereplői közötti együttműködések – amelyekben a civil szféra kultúraközvetítő tevékenysége gyakran katalizátorszerepet játszik – sokat tesznek hozzá a két ország közötti kapcsolatok erősítéséhez. Az üzleti és gazdasági együttműködések sikerességéhez az érintett felek közötti emberi kapcsolatok is hozzájárulnak. Azok a civil szereplők a magyar–kínai relációban is, akik kultúraközvetítő tevékenységükkel elhivatottan ösztönzik az emberek közötti kapcsolatokat, a programok megvalósításához sokszor forráshiánnyal küzdenek. Az üzleti szféra szereplőinek profitábilis működése pedig igényli a jó társadalmi megítélést, hírnevet. Ezért a kulturális és az üzleti élet szereplői között ebben a relációban is indokoltak és lényegesek a kölcsönösen előnyös, támogató együttműködések. Ma, a konnektivitással fémjelzett kétoldalú kapcsolatok világában a kultúrát hangsúlyozó társadalmi felelősségvállalás (CSR – corporate social responsibility) körébe tartozó kezdeményezések megvalósítása egyaránt jelentőséggel bír a magyarországi kínai vállalatok, a nem kormányzati szervezetek és a civil szereplők számára is. A közös fellépés a kínai kultúrát népszerűsítő civil szervezetekkel segítheti a kínai vállalatok jó hírnevének és társadalmi megítélésének erősítését, kapcsolódásukat a helyi közösségekkel, ugyanakkor támogatásuk értékes programok megvalósításához járulhat hozzá, és erősítheti a kultúra összekötő szerepét. Ilyen jellegű partnerségekkel a vállalkozások támogathatják a kétoldalú kapcsolatokat és ezáltal Kína pozitív megítélését Magyarországon. A Bank of China ösztöndíjas programja a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hangszeres és énekes előadó-művészeti növendékei számára példaértékű: tíz kiemelkedően tehetséges magyar és külföldi hallgatót tanulmányi előmenetelük elősegítése céljából támogat a Bank of China, a Liszt Ferenc Zeneakadémia Baráti Köre és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem.

Konklúzió

A felgyorsult globális kommunikáció korában az interkulturális együttműködések is a kapcsolatrendszer élő szövetének számítanak, követik a körülöttünk lévő világ, trendek, folyamatok változását, s társadalmi szinten is csökkenthetik a konfliktusokat. Nagyon jó eredményként könyvelhető el, hogy a magyar–kínai kapcsolatok az élet minden területére kiterjednek, minden szférában jelen vannak, a kulturális kapcsolatok pedig prosperálnak. Ebben fontos szerepet játszanak az állami szereplők, de a kulturális központok, szakdiplomaták, valamint a civil szféra, az oktatási, kulturális, művészeti intézmények is.

Elmondható, hogy ezen a téren is számottevő eredményeket értünk el Kínával: Magyarország jelen van mind a kínai kulturális, mind pedig a fizikai térben: fesztiválok, koncertek, könyvek, kiállítások, kulturális, gasztronómiai, turisztikai rendezvények és a magyarnyelv-tanulás terén is. Gyarapodik a magyar nyelvet oktató intézmények száma Kínában, és egyre többen tanulnak ma kínaiul nálunk. A nyelvtanulással nemcsak megfelelő szintű nyelvismeretet sajátítanak el az érdeklődők, hanem közelebb kerülnek egy másik ország gondolkodásának, kultúrájának megértéséhez is. A sikeres interkulturális együttműködésekre jellemző, hogy kreatívan ki tudnak emelkedni a mai információdömpingből, és akár hosszú távon is működő, önálló életre kelő, értékes folyamatokat (mint például a Hudec projekt) indítanak el. Az elmúlt 75 év tapasztalata alátámasztja, hogy kulturális együttműködésekre irányuló civil kezdeményezések nagy jelentőséggel bírnak, széles köröket szólítanak meg, biztosíthatják a kétoldalú kapcsolatok fenntartható és kiszámítható fejlődését, valamint egyedülálló kommunikációs csatornát teremtenek olyan esetben is, amikor a hagyományos diplomáciai érintkezés különböző okok miatt akadályokba ütközik. A magyar–kínai bilaterális s ezen belül, a kulturális kapcsolatokról elmondható, hogy a 75 év során a 21. század hozta meg a legnagyobb fellendülést. A gyorsan fejlődő kapcsolatok arra is lehetőséget adnak, hogy jobban megismerjük és megértsük Kína jelenlegi helyzetét és realitásait, s hasonlóképp, Kínában is jobban megértsenek bennünket, magyarokat és rajtunk keresztül az európaiakat. Ez a mai világban különösen fontos, és épp ezért most, amikor a magyar–kínai kapcsolatok virágoznak és egyre több szál köt bennünket össze, a kulturális és emberi kapcsolatok még inkább felértékelődnek, hiszen más területen is megalapozzák a kapcsolatok fejlődését: közvetve hasznot hoznak a kereskedelemben, a befektetésekben, az ipari, technológiai, tudományos együttműködésekben, és soft powerként jól támogatják a politikai, diplomáciai kapcsolatokat is.

Felhasznált irodalom

• Baldavári, E. (szerk.). (2019). Gonda. Sanghaj ultramodern építésze. KKM – Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa. Centrum TV (2023. február 7.). Magyar–kínai két tanítási nyelvű iskola, interjú Erdélyi Zsuzsanna igazgatóval. [Videó]. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=A2Y9OXBQFP0
• Centrum TV (2023. július 11.). Beszélgetés Hamar Imrével. [Videó]. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=cxi781_ZecY
• Centrum TV (2023. szeptember 26.) Beszélgetés a Hopp Ferenc Ázsiai Múzeumban [Videó] YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=oktGV8my11M
• Centrum TV. (2024. március 19). Kína – kínai és magyar fotóművészek szemével. [Videó]. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=3jL57qXVo-8
• Centrum TV (2024. május 13.). Centrumban a kínai államfői látogatás. [Videó]. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=oWgVWYsY9fI
• China Radio International (2007. május 17.). Százéves Petőfi versének kínai fordítása. https://hungarian.cri.cn/1/2007/05/17/2\@72575.htm
• Chinese People’s Association for Friendship with Foreign Countries (2022. október 23.). About us. https://cpaffc.org.cn/index/xiehui/xiehui_list/cate/12/lang/2.html
• ELTE (é. n.). 100 éves az ELTE kínai tanszék. https://www.elte.hu/content/100-eves-az-elte-kinai-tanszek.t.28488
• Erkel Ferenc Kamarazenekar (2024). A Kamarazenekar története. https://efkz.hu/a-zenekarrol
• Filmtekercs, MTI (2013. március 18.). A fociról szól az első magyar–kínai koprodukcióban készülő dokumentumfilm. https://www.filmtekercs.hu/hirek/a-focirol-szol-az-elso-magyar-kinai-koprodukcioban-keszulo-dokumentumfilm.
• Hibbard, P. (2007). The Bund, Shanghai. Odyssey Publications.
• Hirado (2014. szeptember 23.). Újabb kínai–magyar tárlatokat tervez a Kogart. [Videó]. https://hirado.hu/2014/09/23/ujabb-kinai-magyar-tarlatokat-tervez-a-kogart/
• Hollósi, Zs. (2024. január 9.). Ókori Kína kiállítás. Szeged.hu. [Videó]. https://szeged.hu/cikk/62-ezren-lattak-az-okori-kina-kiallitast-szeged
• Hudec Kulturális Alapítvány (é. n.) Csejdy V. Rólunk. https://www.hudecproject.com/rolunk
• Jánossy, P. & Erh, D. (2008) Hudec László élete és munkássága, az igazi homo ludens (pp.48-51.) Építésügyi Tájékoztatási Központ Kiadó, ISBN 978-963-513-222-5.
• Kínai Kaleidoszkóp (2023. július 5.). Magyarország a hangcsoui Selyemút hete kiállítás díszvendége. https://kinaikaleidoszkop.hu/index.php/2023/07/05/magyarorszag-a-hangcsoui-selyemut-hete-kiallitas-diszvendege/
• KOGART (2013. december 13.). Párás hegyek, illatos virágok – hagyományos kínai tusfestészet a 19–20. században. http://www.kogart.hu/kiallitas/paras-hegyek-illatos-viragok-hagyomanyos-kinai-tusfesteszet-19-20-szazadban
• Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (2023. június 8.). Oktatási és tanulmányi osztály. https://lfze.hu/tanulmanyi-hirek/megvannak-a-bank-of-china-20232024-es-osztondijanak-nyertesei-124982
• Magyar Nemzeti Galéria (2015). A természet igézete. https://mng.hu/kiallitasok/a-termeszet-igezete-qi-baishi-festmenyek-a-pekingi-muveszeti-akademia-gyujtemenyebol/
• Magyarország Nagykövetsége, Peking (é. n.). Magyar–kínai kulturális kapcsolatok. https://peking.mfa.gov.hu/chn/page/magyar-kinai-kulturalis-kapcsolatok
• Mervay, M. (2023). A cserben hagyott hazafi – Zsidómentés a háborús Sanghajban. Könyv Népe Kiadó.
• Mészöly, G. (2019). Honvéd Együttes – 70 év művészet és történelem. Budapest, Zrínyi Kiadó.
• MKBT (é. n.) Az MKBT története. https://mkbt.hu/mkbt-tortenete/
• Németh, V. (2024. február 9.). Indul a Sárkány éve Kínában 2024. https://www.oeconomus.hu/oecoglobus/indul-a-sarkany-eve-kinaban/
• Pécs TV (2002. február 1.). Belépő – Kulturális magazin. Interjú Szilvási Lászlóval, a Soong Ching Ling nemzetközi gyermekjóléti alapítvány Baranya megyei szervezetének vezetőjével. [Videó]. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=M86eaHBjQZ8
• Szörényi, A. (2010). A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században. Külügyi Szemle, 9(4), 137–157.
• Salát, G. (2009). Budapesttől Pekingig: A magyar–kínai kapcsolatok története. Konfuciusz Krónika, 3(2), 8–11.
• Study Smarter (é. n.). Cultural diplomacy: Definitions, examples. https://www.studysmarter.co.uk/explanations/spanish/spanish-social-issues/cultural-diplomacy/
• Szentmártoni, L. (szerk.) (2022). Mi, sanghaji magyarok. KKM – Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa.
• Tempus Közalapítvány (é. n.). Study finder. https://stipendiumhungaricum.hu/study-finder/
• Trebitsch, P. (2007. július 13.). Meghalt a Petőfi-összes kínai fordítója. Litera.hu. https://litera.hu/hirek/meghalt-a-petofi-osszes-kinai-forditoja.html
• Vámos, P. (2002. március 23.). Kínai zsidók – zsidók Kínában. Világvevő. http://vilagvevo.radio.hu/adasok/26/kinizsi.htm
• Vámos, P. (2020). Magyar–kínai kapcsolatok 1949–1989. Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó.
• Vesztegzár Shanghai Podcast (2023). A MediaWave Kínában. Kína a MediaWave fesztiválon. Online podcast. https://open.spotify.com/episode/1iv9wFlzs60elArviIamwO
• Wang, Q. (2022). A kínai soft power vizsgálata Magyarországon a kínai–magyar kulturális és okatásikapcsolatok tükrében. PhD-dolgozat, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola. https://doi.org/10.14267/phd.2022034
• Yuting, Li (2013. január 29.). The town that László built. https://www.globaltimes.cn/content/758898.shtml

Személyes interjúk

• Szentmártoni Lívia, 2024. április 18.
• Buslig Szonja Andrea, 2024. május 30.
• Geng Jie és Teng Wei Jie, 2024. június 10.

Nagy Judit Éva (海笛)

Több, mint tíz évet élt és dolgozott diplomataként Pekingben és Sanghajban, ahol oktatási-kulturális szakdiplomataként a magyar kultúrát népszerűsítette, formálta a Magyarország képet. Kulturális diplomáciai szakemberként képviselte hazánkat az EUNIC (európai kulturális intézetek) Kína stratégiájának kidolgozásában. A kínai kultúra népszerűsítése szívügye. 2017-től a Társaság alelnökeként, 2023 decemberétől pedig elnökeként és interkulturális média szakemberként elkötelezetten dolgozik a két ország közötti kulturális és civil kapcsolatok előmozdításáért. A Centrum Média kommunikációs ügynökség ügyvezető-tulajdonosa.

在外交领域，海笛曾在中国北京和上海工作和生活了十多年，致力于推广中国文化。在上海期间，他（她）担任教育文化专职外交官，积极推广匈牙利文化，塑造匈牙利的国家形象。作为文化外交专家，他（她）代表匈牙利参与了欧洲国家文化机构联盟（EUNIC）中国战略的制定工作。自2017年起担任协会副主席，并于2023年12月起担任主席，同时作为跨文化媒体专家，他（她）一直致力于促进两国间的文化和民间关系。他（她）是Centrum Media传播机构的董事总经理兼所有人。

A Magyar-Kínai Barái Társaság (MKBT) által megjelentetett tanulmány a feltüntetett Szerző(k) újra közzétett szellemi tulajdonát képezik, eredetiségükért és tartalmukért az adott Szerző felel, és nem minden esetben tükrözik az MKBT véleményét. Felhasználásuk kizárólag a Szerző és a MKBT megjelölésével CC BY-NC-ND 4.0 licenc alapján engedélyezett.