Az MKBT története
我们的历史
A Magyar-Kínai Baráti Társaság Magyarország azon legrégebbi és legjelentősebb civil szervezete, mely a magyar és a kínai emberek közötti baráti, kulturális és oktatási kapcsolatok előmozdítását tűzte ki céljául, így szerepe megkerülhetetlen a civil diplomáciában, Kína és Magyarország közötti kapcsolatokban. Az I. világháború után nem volt diplomáciai kapcsolatunk Kínával; a képviseletünket Hollandia shanghai-i képviselete látta el. Ott dolgozott egy magyar miniszter is, aki a magyar ügyeket intézte. Az egyik ilyen ügy, hogy az első világháborúban sok magyar katona esett orosz hadifogságba, és Szibériába, gyűjtőtáborokba deportálták őket. Amikor elengedték őket, jelentős részüket nem szállították haza közvetlenül, hanem Kínán keresztül érkeztek Magyarországra, sőt, voltak, akik ott telepedtek le. A II. világháború után, 1949. október 1-jén kikiáltották a Kínai Népköztársaságot majd Kína számos országgal létesített diplomáciai kapcsolatot, amivel megindult a kulturális cserekapcsolat is. Mivel Magyarországon is kommunista fordulat zajlott, hirtelen baráti országokká váltunk. Magyarország az elsők között, már 1949. október 3-án elismerte a kommunista Kínát. Az első hivatalos kínai nagykövetség 1949-ben alakult meg Magyarországon.
匈中友协 (MKBT) 是匈牙利历史最悠久、最重要的民间组织,其宗旨是促进匈牙利和中国人民之间的友谊、文化和教育交流,因此在民间外交以及匈中关系中,其作用不可或缺。 第一次世界大战后,我国(指匈牙利)与中国没有外交关系;我们的代表事务由荷兰驻上海领事馆代为办理。当时有一位匈牙利公使(或“部长”)在那里工作,负责处理匈牙利事务。其中一项事务是,在第一次世界大战中,许多匈牙利士兵被俄罗斯俘虏,并被流放到西伯利亚的集中营。他们被释放后,大部分人没有直接被运送回国,而是途经中国返回匈牙利,甚至有些人就此定居下来。第二次世界大战后,中华人民共和国于1949年10月1日宣告成立。此后,中国与许多国家建立了外交关系,文化交流也随之启动。由于匈牙利当时也发生了共产主义转向,我们两国突然间成了友好国家。匈牙利是最早承认共产党中国(新中国)的国家之一,在1949年10月3日就予以承认。第一个正式的中国驻匈牙利大使馆于1949年在匈牙利成立。
Münnich Ferenc magyar miniszterelnök és Mao Ce-tung (Mao Zedong) 1959 tavaszán Pekingben tartott találkozója 1959年春天,匈牙利总理明尼赫·费伦茨与毛泽东在北京举行的会谈
Az alapítás és az elhalás (1959–1963) időszaka 成立与中断时期
1959-ben alakult, első elnöke Dr. Molnár Erik (Újvidék, 1894. dec. 16. – Bp., 1966. aug. 8.) akadémikus, főtitkára pedig Dr. Galla Endre (1926–2008), a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kara Kínai Tanszékének tanára volt. Közel hatvan évvel ezelőtt a magyar sinológia és diplomácia legjelesebb képviselői magas színvonalon alapozták meg e civil szervezet a jó hírét, társadalmi elismertségét. Az elmúlt évtizedekben elnökei a magyar sinológia és diplomácia emblematikus személyiségei voltak. Sokan közülük ösztöndíjasként a Magyarország és Kína közti diplomáciai kapcsolatok felvétele után az elsők között jutottak el Kínába, így a kezdetektől a saját tapasztalataikon keresztül ismerték és ismertették meg Magyarországon az új Kínát. Szellemi örökségük alapozta meg a magyar sinológiát és a civil diplomáciát a későbbi generációk számára.
本协会成立于1959年,首任主席是学者埃里克·莫尔纳博士(Dr. Molnár Erik,1894年12月16日,新维代克 – 1966年8月8日,布达佩斯),秘书长是恩德雷·加拉博士(Dr. Galla Endre,1926–2008),后者曾是布达佩斯罗兰大学人文学院中文系的教师。近六十年前,匈牙利汉学界和外交界的杰出代表们以高水平的工作为这个民间组织奠定了良好的声誉和社会认可度。在过去的几十年里,协会的主席都是匈牙利汉学和外交领域的标志性人物。他们中的许多人在中匈建交后,作为第一批留学生前往中国,因此从一开始就通过自身的经验了解并向匈牙利介绍了新中国。他们的精神遗产为后来的几代人奠定了匈牙利汉学和民间外交的基础。
▶ Kádár első diplomáciai találkozója Mao Ce-tung (Mao Zedong) elnökkel 1957-ben. A kép a magyar küldöttek és kínai vendéglátóik, köztük Mao és Zhou közötti találkozókat ábrázolják. 卡达尔于 1957 年首次与毛泽东主席举行 外交会晤。这张照片描绘了匈牙利代表团 与中方东道主(包括毛泽东和周恩来)之间 的会晤场景
◀ Kádár Zhou Enlai alelnökkel 1957-ben. A kép a magyar küldöttek és kínai vendéglátóik közötti találkozókat ábrázolják. 卡达尔与周恩来副总理摄于 1957 年。 这张照片描绘了匈牙利代表团和中方东道主 之间的会晤。
1966-ban Kínában kitört a Nagy Kulturális Forradalom (文革). A fő cél az volt, hogy egyetlen, egységes irányvonal határozza meg az egész országot. Természetesen mindez hatással volt a külkapcsolatokra is. Az összes nagykövetet hazahívták külföldről, a kint maradt személyzet pedig jobban el volt foglalva a belső harcokkal, mint a munkájával. Kína megszakította a kapcsolatot a Szovjetunióval, és inkább az "imperialista" országok felé közeledett, mint Japán és az Egyesült Államok. Az 1960-as években Kína tőlünk is eltávolodott. A Magyar-Kínai Baráti Társaság (匈中友协) tevékenysége az 1960-as évek elején, a szovjet-kínai konfliktus miatt megromló magyar-kínai politikai viszony következtében 1963 után fokozatosan elhalt.
1966年,中国的无产阶级文化大革命(文革)爆发。主要目标是确立一条唯一的、统一的路线来指导整个国家。当然,这一切也影响了外交关系。所有驻外大使都被召回国,留在国外的工作人员忙于内部斗争,无暇顾及本职工作。中国与苏联断绝了关系,转而靠近日本和美国等“帝国主义”国家。在20世纪60年代,中国也与我们(指匈牙利)疏远了。由于苏中冲突导致中匈政治关系恶化,匈中友好协会(匈中友协)的活动在1963年后逐渐停止。
Az újjászervezés és modernizáció (1988–napjainkig) 重组与现代化 (1988年至今)
Szerencsére az 1970-es években újraindult az együttműködés a kultúra, a gazdaság, a kereskedelem, a turizmus, az egészségügy, a kutatás és a tudomány területén, és újra lehetővé vált a diákok ki- és beutazása is. A baráti kapcsolatok helyreállítása végül csak 1979-ben valósult meg. Az 1980-as évek igazi fellendülést hoztak: a kínai közgazdászok és politikusok mintaként tekintettek a Kádár-féle reformokra és az akkori új gazdasági mechanizmusra. Ekkor sok társadalomtudós és közgazdász érkezett Magyarországra tanulmányozni ezeket a folyamatokat. Az újjászervezésre 1988 nyarán került sor, ahol elnöknek Dr. Tálas Barnát választották. A kezdeményezők azokból a szakemberek, tudósok, diplomaták és újságírók voltak, akik korábban már jártak Kínában, s így közvetlenül ismerkedhettek meg a kínai kultúrával és a kínai emberekkel. Az 1980-as évek végétől új fejezet nyílt a Társaság életében. A tagságnak kiemelkedő szerepe volt hazánk országimázsának kínai kiépítésében. Kiváló Kína-szakértői, diplomatái, tolmácsai, valamint hiteles civil közössége megkerülhetetlen volt már ebben az időszakban is, így Magyarország pozitív kínai megítélésében szilárd és hiteles alapot fektettek le. A Társaság hozzáértő képviselői és átgondolt civil diplomáciája kimagasló mértékben járult hozzá ahhoz, hogy − a megfelelő kulturális közeledésre egyébként nagyon érzékeny − kínai közösségek körében napjainkra a magyar nép iránt érdeklődő és nyitott attitűd alakuljon ki.
幸运的是,到了20世纪70年代,两国在文化、经济、贸易、旅游、卫生、研究和科学等领域的合作得以重启,学生也得以再次进行互访交流。两国友好关系的全面恢复最终在1979年实现。1980年代带来了真正的发展高潮:中国的经济学家和政治家将卡达尔(Kádár)时期的改革和当时推出的新经济机制视为榜样。正是在这一时期,许多社会科学家和经济学家来到匈牙利,研究这些进程。 协会于1988年夏天进行了重组,巴尔瑙·塔拉斯博士(Dr. Tálas Barna)被选为主席。发起人是那些曾到过中国,并直接了解中国文化和中国人民的专家、学者、外交官和记者。自20世纪80年代末起,协会开启了新篇章。会员们在塑造我国在中国的国家形象方面发挥了重要作用。协会拥有杰出的中国专家、外交官、口译员,以及可靠的民间社群,这在当时已是不可或缺的力量,为匈牙利在中国的积极形象奠定了坚实可靠的基础。协会经验丰富的代表们和深思熟虑的民间外交做出了巨大贡献,使得对文化交流本就高度敏感的中国民众对匈牙利民族产生了浓厚的兴趣和开放的态度。
A 2000-es évektől egyre sűrűbb programok és kiváló projektek, sikeres cserekapcsolatok és a jó együttműködések révén a Társaság Kínában ismert és elismert szervezet lett. Generációkon és intézményeken átívelő-, egyre gyarapodó és fiatalodó közösségével, szellemi műhelyével, önkéntes erőfeszítéseivel, színvonalas programjaival és kiadványaival járult hozzá a két ország közötti kulturális, oktatási, gazdasági és diplomáciai kapcsolatok egyre dinamikusabb fejlődésének.
Jelenleg tevékenységét Magyarország legjobb sinológusai, szinkrontolmácsai és fordítói, kulturális diplomatái, Kína-kutatói és Kína szakértői segítik. Általuk és aktív nemzetközi partnerkapcsolatai révén, ideális? Kereteket, szakmai, tudományos és civil hátteret biztosít mindazok számára, akik közelebb kívánnak kerülni Kínához, a kínai kultúrához és a gazdasági-kereskedelmi platformokhoz, szereplőkhöz. Aktív közreműködőként hozzájárul a Kínát ismerő és értő emberek közösségének gyarapodásához Magyarországon. Pótolhatatlan szolgálatot lát el nemcsak a Kína kulturális és gazdasági eredményei után érdeklődő civilek és a Kínával foglalkozó fiatal szakemberek számára, hanem a magyar kultúra kínai közösségekben való népszerűsítése terén is.
自21世纪以来,通过日益密集的项目、优秀的计划、成功的交流合作以及良好的协作,本协会在中国已成为一个知名且受认可的组织。它凭借着跨越代际和机构、不断壮大且日益年轻化的社群、思想智库、自愿的努力、高水准的活动和出版物,推动了两国之间文化、教育、经济和外交关系的持续蓬勃发展。 目前,协会的活动得到了匈牙利最优秀的汉学家、同声传译员、翻译家、文化外交官、中国研究学者和中国专家的协助。通过他们以及协会积极的国际伙伴关系,为所有希望更接近中国、中国文化以及经济贸易平台和参与者的人,提供了理想的框架和专业、学术及民间支持。作为一个积极的贡献者,它促进了匈牙利“知华、懂华”人群社群的壮大。它不仅为对中国文化和经济成就感兴趣的民众以及从事中国研究的年轻专家提供了不可或缺的服务,同时也在中国社群中推广匈牙利文化方面发挥着重要作用。